Természetes ásványpótlók

Természetes ásványpótlók

Réz és mangán:

Mindkét nyomelem a nélkülözhetetlen anyagok közé tartozik a szervezetben. Milligrammnyi mennyiségben szükségesek, mégis életfontosságú reakciókat befolyásolnak az élő sejtekben.

A réz

Legfontosabb szerepe a sejtek oxidációs folyamataiban van. Központi atomként kapcsolódik ahhoz az enzimhez, amely a szervezetben képződött, pusztító szabad gyökök semlegesítését végzi. A szabad gyökök a légzés és a sejtekben végbemenő oxidációs folyamatok során keletkeznek. Igen reaktív molekulák, károsítják a sejthártyát, a fehérjéket, a DNS molekulákat, szerepük van a rákos folyamatok elindításában és egyes szív-érrendszeri betegségek kialakulásában. A réznek fontos szerepe van még a vas felszívódásában, szállításában és a hemoglobin molekulába történő beépülésben is.
Élelmiszereink közül a következők tartalmaznak rezet nagyobb mennyiségben: lencse, búzakorpa, szárazbab, mogyoró, máj. Az élelmiszerekkel általában elegendő réz kerül szervezetünkbe. Nagy mennyiségű réz bejutása azonban káros.
Ajánlott napi bevitele felnőtteknek 2,5 mg.
Réztartalmú permetezőszerekkel történt mérgezés halálos kimenetelű is lehet.
A feleslegesen bevitt réz egy része az epével együtt kiválasztódik, mérgezés esetén azonban olyan kelátképző anyag bevitele szükséges, amely képes megkötni és kiüríteni a felesleget.
A mangán

A mangán a szervezet különböző funkciókat ellátó szöveteiben van jelen, fontos szerepe van számos biológiai folyamatban. Mesterségesen mangánhiányos táplálékon tartott kísérleti állatokban növekedési és szaporodási zavarokat, valamint testtartási és különböző csontfejlődési rendellenességeket tapasztaltak. Mangán hiányában abnormális kötőszöveti kollagén rostok keletkeznek. A kötőszöveti kollagén biztosítja a megfelelő szilárdságot és rugalmasságot az egyes szerveknek. Mangán jelenléte szükséges más enzimek működéséhez is, melyek az oxidációs folyamatokban vagy a táplálék lebontásában és felhasználásában vesznek részt.

Felnőtt napi szükséglete: kb. 4,0 mg.
Főbb mangánforrások: lencse, szárazbab, teljes kiőrlésű gabonamagvak, barna kenyér.
A mangán nagy mennyiségben veszélyes a szervezetre, de mérgezés általában csak mangánbányászat során fordul elő. Idegrendszeri tünetek, remegés, Parkinson-kórhoz hasonló jelenségek kísérik.
Vas

Az átlagos felnőtt szervezete 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, ennek legnagyobb részét a vér oxigénszállító molekulájához, a hemoglobinhoz kötve. Másik része a különböző szállítófehérjékhez kötődik. A vas legfontosabb feladat az oxigén és a szén-dioxid szállítása, ezt különböző kémiai reakciókon keresztül valósítja meg.

Mihez szükséges?
Oxigén- és széndioxid szállítás
Elektrontranszportok
Hemoglobin szintézis
Mioglobin szintézis
Enzimek működése
Szállító- és raktárfehérjék képződése
Mennyi szükséges belőle?

A vas hasznosulását a szervezetben érdekes módon a már jelenlévő vas szabályozza: ha a vasszint elegendő, kevesebb szívódik fel, ha kevés, akkor több. A vas felszívódásához elengedhetetlen a C-vitamin jelenléte. Sokszor a növények is sok vasat tartalmaznak – legalább is azok alapján, amit egy-egy tápanyagtáblázatban lehet róluk találni. Sajnos a növényi vasforrások hasznosulása nagyságrendekkel rosszabb, mint az állati eredetű, fehérjéhez kötött vasféleségeké, ezért megtévesztő egyes növények (például spenót) viszonylag magas vastartalma. A vas felszívódását elég sok tényező rontja: a már említett C-vitamin hiányán kívül a csersavak (teák) fitátok (gabonafélék) oxalátok (sóska, spenót) oldhatatlan komplexet képeznek a vassal és nem engedik felszívódni.

Miben található meg?

A vas legjobban állati eredetű élelmiszerekből szívódik fel, ez alapján a legjobb vasforrások a húsok, a máj és az egyéb belsőségek, illetve a zöld növények pl. spenot.

Hiányállapotok

Vas hiányában csökken a hemoglobintermelés, a vér nem lesz képes elegendő oxigént szállítani, ezért az izmok munkavégző képessége csökken. Látható tünetként a vashiányos ember sápadt, fáradékony és szellemi képességei is csökkennek. Nem látható tünetként a meddőség lehet a vashiány következménye.

Túladagolás

A vasbevitel túlzott mértékénél csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, nő a kórokozó baktériumok szaporodása, csökken a réz és a cink hasznosulása. Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata is.

Cink

A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.

Mihez szükséges?
Inzulin termelése
Szénhidrát-, fehérje-, zsír-, nukleinsav anyagcsere
Növekedés
Nemi fejlődés
Szaporodás
Mennyi szükséges belőle?

A cink felszívódása egyenes arányossággal függ az étrendben található mennyiségétől, illetve az étrend egyéb gátló anyagaitól, melyek hasonlóak, mint a vasnál leírtak (fitátok, rostok, oxalátok). Az állati eredetű cink jobban hasznosul, mint a növényi élelmiszereinkből bevitt.

Miben található meg?

A cinket legnagyobb mennyiségben a húsok, a máj, a hüvelyesek, és a tojás tartalmazza. Illetve a vörös húsok, dió, tenger gyümölcsei (elsőként az osztriga).
A gabonafélék cinktartalma nem tud a szervezetben megfelelően felszívódni!

Hiányállapotok

Cink hiányában a gyerekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy és ízérzés, letargia, hasmenés, bőrgyulladások jelentkeznek.

Túladagolás

Nincsenek ismeretek róla.

A-vitamin

Az A-vitamin a névsor szerinti első zsíroldékony vitamin, más néven retinolként, retinolekvivalensként vagy retinálként is emlegetik, de gyakran halljuk hámvédő vitaminként is. Elő anyagaiból – az úgynevezett provitaminokból – a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a ß-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A ß-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.

Mihez szükséges?
Látás folyamatai
A bőr és egyéb szövetek épsége
A zavartalan növekedéshez
A csontok egészséges fejlődéséhez
Immunfolyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen.
Mennyi szükséges belőle?

Az A-vitamin szükségletét mikrogrammban (ľg) mérik. Más jelölést is szoktak alkalmazni, ez a NE (Nemzetközi Egység), vagy angolul IU (International Unit). 1 NE A-vitamin egyenlő 1 ľg retinollal, 6 ľg ß-karotinnal, vagy 12 ľg egyéb karotinnal.
A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90%-a, a karotinok 20-50%-a hasznosul. Az egészséges felszívódáshoz természetesen szükséges zsiradék jelenléte, és kutatások szerint az E-vitamin is kedvezően befolyásolja a táplálékkal felvett A-vitamin hasznosulását.

Miben található meg?

Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra. sárgarépa, sütőtök, karotintartalmú növények.

Hiányállapotok

A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.

Túladagolás

Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak.
A ß-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású.