A hajgyökér alsó kiszélesedő része a hajhagyma, melynek alsó bemélyedt részében van a kötőszöveti hajszemölcs. A gyökér felső egyharmadára jobbról és balról egy-egy faggyúmirigykivezetője nyílik. A faggyú a haj bezsírosodását szolgálja, s megvédi a bőrt a kiszáradástól. A faggyúmirigyek alatt a simaizom nyalábokból álló szőrállító izmok találhatók.

A haj színe kéregállomány sejtjeiben levő festékanyagtól, a melanintól függ. A szín a festék mennyisége szerint a szőkétől a hollófeketéig változik. Ha a pigment a sejtekből eltűnik, a hajban levegő marad csupán, ez okozza az őszülést. Okai még nem teljesen tisztázottak (életkor, betegség, ideg-megrázkódtatás stb.). A haj okulár-mikrométerrel mért átlagos vastagsága 20-70 mm. Átlagos sűrűsége 120 db cm2-enként. A hajszálak átlagban 2-4 évig élnek. A hossza, vastagsága, keresztmetszetének alakja, formája, a fejtetőn való megoszlása, a hajforgó helye és iránya, továbbá száma, a növekedési típusa és végül, mint legfontosabb jellegzetesség, a haj színe örökletesen meghatározott és lényeges fajta-meghatározó jellegzetességek. Éppen ezért az emberfajták szisztematikus szempontból, a haj fent említett jellegzetességei alapvető fontosságúak.

A haj alakját Martin-féle sémával szokás megállapítani. Három főcsoportot különböztetnek meg:

  • 1. Lissotrich: az egyenes, merev vagy enyhén hullámos;
  • 2. Cymatotrich: a hullámos és fürtös, végül
  • 3. Ulotrich: a göndör, csavaros, gyapjas, fil-fil (a hajgyökerek csomósan helyezkednek el a fejbőrön).

A haj keresztmetszete alapján a lissotrich hajra a kör alakú keresztmetszet (europidok, mongolidok), a cymatotrichra az alliptikus (negridek) és az ulitrich haj keresztmetszete a bab alak (weddo-ausztralid) a jellemző. Az Európában előforduló göndör haj mutáció következménye.

Az általános pigmentáltságnak megfelelően az emberiség osztályozása szempontjából lényeges a haj színének megállapítása. A haj színét a Fischer-Saller- féle hajszínskálával határozzák meg, amely 30 valódi hajszínárnyalatát tartalmazza, betűjelzésekkel. A hajszínt újabban egzaktabb módszerrel- spektrofotométerrel- állapítják meg. A hajszín öröklődése még nem egyértelműen tisztázott. A haj színét csak ideiglenes eredménnyel lehet megváltoztatni, mert az alulról pótlódó haj megint az eredeti színében növekszik.

A színváltoztatás vagy úgy történik, hogy elroncsoljuk a hajszál természetes festőanyagát - ez a szőkítés - , vagy úgy, hogy más szín festékanyaggal impregnáljuk a hajszál állományát. A hajszálnak csak a hidrogén-peroxiddal végzett szőkítés árt, mert a haj színanyagával együtt a szaruhártyát is roncsolja. A különböző színekkel való impregnálás a hajszálat magát általában nem bántja, de súlyosan károsítja a bőrt, ha a festékkel szemben allergiás túlérzékenység alakul ki. Ha ez kifejlődik, a festés következménye súlyos bőrgyulladás lehet.A haj természetes hullámossága a hajszál keresztmetszetének az alaki tulajdonságaitól függ.

A kör alakú keresztmetszet egyenes hajszálat ad, az ellipszis alakú pedig hullámosat. A haj szaruállományát magasabb hővel vagy bizonyos vegyi anyagokkal meg lehet változtatni, tetszés szerint idomíthatóvá lehet tenni, szabályos hullámokba lehet alakítani úgy, hogy a hullámos lefutás a hajszál hosszabb-rövidebb ideig meg is tartja. Régen forró vassal napokig tartó eredményeket értek el, ma elnyújtott hőhatással vagy bizonyos vegyi anyagokkal hő nélkül is hónapokig tartó hullámokat “állítanak elő”.

Mindegyik eljárás árt a hajszálnak, de nem a haj gyökerének vagy a növekedésének. A kelleténél magasabb lúgosság mellett a hideg hullám “idomító” szerei is törékennyé tehetik a hajat. Ezért minden vegyi műveletnél kellő odafigyeléssel kell eljárni a fejbőr és a haj védelme érdekében.